Jövedéki engedély

Milyen tevékenységhez szükséges jövedéki engedély?

A jövedéki engedély birtokában folytatható tevékenységeket a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény, azaz a Jövedéki törvény 67.§-a sorolja fel. A törvény megfogalmazása azonban elég nehezen érthető, ezért összeállítottam egy egyszerűbb felsorolást, illetve kiemeltem a tevékenység legfontosabb jellemzőit.

A legegyszerűbben azt mondhatjuk, hogy a klasszikus nagykereskedelmi tevékenységhez szükséges a jövedéki engedély, beleértve az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet és az export – import tevékenységet is.

Ilyen engedély szükséges tehát az alábbi jövedéki termékek belföldi nagykereskedelmi forgalmazásához, exportálásához, importálásához, vagy egy másik európai uniós országból történő behozatalához, vagy kiviteléhez:

  • szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékek (ellenőrzött energiatermékek a különböző olajok, gázok, szénhidrogének, kopásgátló szerek, kenőolaj adalékok),
  • a kenőolajok,
  • szabadforgalomba bocsátott sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék
  • a szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány.

Természetesen a termékek és a tevékenységek jellegétől függően vannak kivételek. Meghatározott kiszerelés, összetétel, vagy a szállítás célja alapján vannak olyan termékek, melyek forgalmazása jövedéki engedély nélkül is lehetséges.

Miben más a jövedéki engedély, mint az adóraktári engedély?

A jövedéki engedélyes tevékenységet alapvetően az különbözteti meg az adóraktári engedélyes tevékenységtől, hogy jövedéki engedély birtokában nem lehet jövedéki terméket előállítani, illetve csak olyan termékekkel lehet kereskedelmi tevékenységet végezni, amelyek már szabadforgalomban vannak, azaz a jövedéki adót ezek után valaki már megfizette. A kereskedelmi cél a jövedéki engedélyes tevékenység esetén hangsúlyos, hiszen az engedély csak ez esetben szükséges.

Milyen feltételeknek kell megfelelni az engedély megszerzéséhez?

A jövedéki engedély megszerzésének is vannak személyi és tárgyi feltételei. Előírások vonatkoznak a könyvvezetési kötelezettségre, a vezető tisztségviselő büntetlen előéletére, de nem lehet a gazdálkodónak köztartozása, nem állhat cégeljárás alatt sem, rendelkeznie kell a szükséges szakhatósági engedélyekkel és számítógépes nyilvántartás vezetésére is kötelezett. Ezen feltételek teljesítése általában nem szokott problémát jelenteni.

Az engedély fontosabb és egyben nehezebben teljesíthető feltételei a meghatározott összegű jövedéki biztosíték nyújtása, valamint bizonyos tevékenységek esetében a telephely alapterületére, illetve üzemanyagok, fűtőanyagok és LPG forgalmazása esetében a minimális tárolókapacitásra is vonatkoznak előírások.

Mekkora összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtani a jövedéki engedélyhez?

A jövedéki biztosíték összege a jövedéki engedély esetében összegszerűen meghatározott, a forgalmazott termékek függvényében nulla forinttól 600 millió forintig terjedhet. Néhány példa a jövedéki biztosíték összegére a tevékenységek függvényében:

  • sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék és alkoholtermék esetében 20 millió forint,
  • dohánygyártmányok esetében 22 millió forint,
  • kenőolaj esetében 5 millió forint,
  • üzemanyag adalék esetében 1 millió forint,
  • kizárólag csendes bor és palackozott fröccs esetében nulla forint.

A jövedéki biztosíték lehet készpénz, pénzügyi biztosíték és készfizető kezesség, az összege 2 év tevékenység után 50%-kal mérsékelhető, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Mekkora telephely, tárolókapacitás szükséges a jövedéki engedély megszerzéséhez?

Alap esetben a telephely minimális alapterülete nem került meghatározásra (korábban 100 m2 volt a minimum), de a kenőolaj forgalmazásához 50 m2 alapterületű raktár megléte az előírás.

A benzin, petróleum, gázolaj és fűtőolaj esetében, ha a beszerzés ömlesztett formában történik telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú tárolótartály, az LPG esetében telephelyenként 300 m3 űrtartalmú tárolótartály az előírás, kivéve, ha az LPG 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba van töltve.

Milyen nyilvántartást kell vezetni és milyen adatokat kell szolgáltatni a NAV felé a jövedéki engedélyes kereskedőnek?

A jövedéki termékekről számítógépes nyilvántartás vezetése kötelező, melynek adattartalmát a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet tartalmazza.

A nyilvántartásban folyamatosan szerepeltetni kell a beszerzéseket, értékesítéseket a különböző jogcímek szerinti bontásban, valamint a napi zárókészletet. Az NGM rendelet meghatározza azt is, hogy mely adatokat kell a NAV felé megküldeni, az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell teljesíteni.

 

Ha további kérdése van, vagy segítségre van szüksége a jövedéki engedély megszerzésében, keressen elérhetőségeimen, örömmel segítek.

 

Horváth Nikolett
jövedéki ügyintéző
+36/30-645-60-46
nikolett.jovedek@gmail.com